MOME line – design műhely

Legtöbben könnyedén, rutinszerűen használjuk a konyhakést, a porszívót vagy a lakáskulcsot, azonban több tízezer olyan reumatoid arthritiszes beteg él Magyarországon, akiknek az apró tárgyak megfogása, a precíz vagy erőkifejtést igénylő mozdulatok komoly problémát okoznak. A Pfizer támogatásával szervezett workshopunkon öt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező szakán tanuló diákokból álló csapat látott munkához két designer – Policsányi István és Nagy Zoltán Csongor – szakmai vezetése mellett.

Az első alkalmon Dr. Ortutay Judit, a Magyar Reuma Betegek Egyesületének elnöke tartott prezentációt a tervezőknek, amelyben bemutatta többek között a betegség jellemzőit és a legproblémásabb mozdulatokat. Fontos volt, hogy a résztvevők minél részletesebben megismerjék a reumatoid arthritiszes betegek mindennapjait, így a workshop során betegek otthonaiban, valamint egy fővárosi és egy vidéki betegszervezetnél is tettek látogatást. Mindezek után a csapatok kiválasztottak egy konkrét problémát, amelyre számos gyors ötletvázlatot készítettek, majd a workshopvezetőkkel való konzultáció során ezeket egy koncepcióra szűkítették le.

A másod- és harmadéves hallgatókból álló első csapat (Berecz András, Juhász Lajos és Bodonyi Gyula) az evőeszközök használatát megkönnyítő eszköz tervén dolgoznak, amelybe oldalirányú összenyomással be lehet csúsztatni a kés, kanál vagy villa (egyébként vékony és nehezen megfogható) nyelét. A tárgy végén kialakítottak egy a hagyományos PET-palackok kupakjának letekeréséhez használható részt.

Szabó Ede, Bálint Gábor és Söjtöry Szabolcs mindhárman másodévesek, laptoppal és egy zsemlészacskóban tucatnyi,  habszivacsból faragott nyéllel érkeztek a konzultációra. A másodéves hallgatók egy komplex, rendszerelvű tárgyon dolgoznak, amely a még formáját kereső nyélből és az arra csatlakoztatható három, különböző funkciót ellátó fejből áll. Mivel olyan eszközt szeretnének, amely a lakás számtalan pontján, változatos tevékenységekben nyújt segítséget azzal, hogy megfelelő fogási pozíciót biztosít a betegeknek, ezért a stabil, de a betegek számára is könnyen kioldható rögzítések és a megfelelően tartós, kényelmes és tisztítható anyag kiválasztása nagy körültekintést igényel.

Egészen más irányba indult el az elsőéves hallgatókból álló harmadik csapat (Kőrös Benedek, Bozzai Krisztina, Tompa Judit). Mivel a leveles gyógyszerek kinyomása a csomagolásból szintén a nehézséget okozó feladatok közé tartozik, a reumatoid arthritiszben sznvedőknek pedig szinte kivétel nélkül kell gyógyszert szedniük, ezért kézenfekvő volt az ötlet, hogy újratervezzék a gyógyszerek csomagolását. Az általuk kidolgozott koncepció szerint a hengeres, Leukoplastéhoz hasonló csomagolásban feltekerve tartott gyógyszert egy könnyű mozdulattal a tenyerünkbe ejthetjük.
Tény, hogy néha egészséges emberként is kihívásnak számít a konnektorból kihúznunk a vízforraló vagy a vasaló zsinórját, az ízületi gyulladásos betegek számára pedig szinte lehetetlen. A negyedik csapat (Guoth Barbara, Budai Zsófia, Ördögh Rita és Bányai Csaba) erre keresett megoldást egyaz erőkart megnövelő adapter kidolgozásával. A fogantyú esztétikus és ergonomikus megformálása, valamint a pontos működés még nem végleges, de a konzultáció alatt számos ötlet születik, amelyet tovább hasznosíthatnak a tervezők.

Ötödikként Bartha Sándor, Galbács Tamás és Kovács Zoltán olyan pénztárcát terveztek, amelyből fizetésnél egyszerűen lehet a megfelelő címletű érméket kivenni. A rekeszekből álló tárca, amelyben az aprópénzen kívül bankjegyeket és bankkártyát is tarthatunk, nemcsak a reumatoid arthritiszes betegek, hanem vakok számára is hasznos lehet, ha a címleteket domború jelekkel különböztetik meg a külső felületen.
Két hét áll a csapatok rendelkezésére, hogy a kidolgozott tervek alapján elkészítsék a tárgyak 3D-s modelljeit, amelyeket a május 17-i záróeseményen prezentálnak a szakmai zsűri előtt. A legjobban teljesítő csapat nyeri majd el a workshop 500 000 Ft-os fődíját.